Usa Kulpolitikaja a Ket Vilaghaboruban

Az első világháború

Az első világháború 1914-1918-ig tartott, melyben a központi hatalmak az antant hatalmakkal vívtak háborút. A korabeli gyarmatokért induló küzdelemben mindkét fél gyors győzelemre számított. Az USA csak 1917. áprilisában lépett be a háborúba az antant oldalán, válaszul a németek február 1-jei korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetésének. Fő indokai a Lusitania személyszállító hajó (melyet valójában a brit kormány hadianyag-csempészésre használt) elsüllyesztése 1915-ben és az USA gazdasági és pénzügyi kötődése Angliához.

1918 januárjában Woodrow Wilson kihirdette a 14 pontos béketervét, amivel a kutatók szerint kezdetét vette az Egyesült Államok külpolitikája. Ezt azonban a kezdetektől fogva szkeptikusan szemlélték az európai államok, mivel Washington nem volt hajlandó hivatalos szövetséget kötni velük (Magyarics, 2008). A terv a kezdetektől kudarcra volt ítélve, de tartalmazott fontos elveket, például olyan béke szükségessége, amely nem bünteti a veszteseket, a határkérdéseket nemzeti önrendelkezés alapján oldják meg, a tengereken a szabad kereskedelem elvei érvényesüljenek, valamint legyen vége a titkos diplomáciának.

Az 1918 július - augusztusi amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg. A béketárgyalásokon 5 nagyhatalom (köztük az USA) játszott vezető szerepet, Wilson elnök kíséretében. Ők döntöttek a fontos kérdésekről, emellett különböző érdekek vezérelték őket, az USA Távol-Keleten, Dél-Amerikában és szibériai területeken volt érdekelt. 1919-ben létrehozták a wilsoni pontok alapján a Népszövetséget, amely a béke megtartását szolgálta volna, de az első világháború vége az igazságtalanságok miatt már magában hordozta a második világháború eljövetelét.

A két világháború közötti időszak

Az USA jelentős mennyiségű hitelt kölcsönzött az antant hatalmaknak a világháború alatt, melynek a folyamatos visszafizetése Németországtól függött. Így Charles Dawes 1924-ben kidolgozta a Dawes.tervet, miszerint Németország '24-25 között milliárdos nagyságrendű hitelt kap az USA-tól, melyet majd a későbbiekben folyamatosan fizet vissza.

Az első világháború volt az első olyan háború, ahol nem csak hadseregek, hanem gazdaságok is összemérték magukat. Ez idő alatt terjedt el a robbanómotor, és vele az autóipar hihetetlen fejlődésen ment át. Az USA-ban még 1900-ban mindössze 4000 autót gyártottak, 1929-ben már 5.3 milliót (Rubovszky, 2006). A világban ezenkívül forradalmi változások történtek a repülőgépipar, az infrastruktúra, az alumíniumipar és a kőolajipar területén is.

Az 1929-33-as világgazdasági válságot kezdetekben csak a kapitalista országokra jellemző ciklikusan (kb. 20 évente) jelentkező problémának titulálták. Valójában az okozta, hogy a termelés üteme jóval meghaladta a fogyasztás ütemét, emiatt túltermelés alakult ki. 1929. október 24.-én a New York-i tőzsdén a részvények 40-60%-ot zuhantak (ezt a napot nevezik fekete csütörtöknek). Ez az egész világgazdaságra kihatott,